Internetes kapcsolatok

Vannak azok a típusú emberek, akik kb. minden modern dolgot elutasítanak. Itt is találkoztunk olyan kántorral, akinél az volt a mércéje a “jó családnak”, hogy van-e internet. Ha van, az rossz pont. De sok helyen hallottam már lefitymálóan beszélni egyéneket az internetes  kapcsolatokról. Szégyen, nem szégyen – szegény ember vízzel főz – én is sokáig csak ezekre voltam szorulva.

DSCN4482[1]
Székelyudvarhely
Pontosan 10 évvel ez előtt kezdtem blogolni. Nagyon élveztem és abban a kezdeti időszakban még olyan kevesen űzték ezt, hogy gyorsan egymásra találtunk azzal a pár emberrel, akikkel talált a szó. Ezeknek az embereknek a felével hosszú évekig követtük egymás életét ilyen-olyan formában. Aztán volt olyan, akivel nyolc év internetes kapcsolat után, több száz kilométerre az otthonomtól, egy számunkra vadidegen országban találkoztam először,  befogadott a házába és régi barátként töltöttük együtt az estét. De számtalan egyén személyes barátságát is sikerült elnyernem miután közös Fb-os csoportban hasonlóan vélekedtünk az élet nagy dolgairól. Jártam az interneten alakult kézimunkakörbe fél országot átutazva, de voltam igazi barlangásszal barlangászni nem turistáknak szánt barlangban csak mert hasonló érdeklődési körünk miatt ugyanazon a fórumon nyomultunk. Lehet fikázni az internetes ismerkedést is, de meglepően sok barátomnak bejött a párválasztás ezen módja…

Hová is akarok kilyukadni?

A Facebookon fent voltam egy otthontanulós csoportban, ami aztán egyre többfelé ágazott, ahogy az útkereső otthonoktató édesanyáknak egyre kristályosabb lett, hogy melyiküknek  mi a legjobb. Én természetesen az egyik radikálisabbnak tűnő vonal mentén haladtam. Az édesanya, akiről mesém szól, szintén ennek a csoportnak volt tagja, épp egy hajszálnyival utánam lépett arra az útra, amin mi is jártunk. Egy szép napon privát üzenetet küldött, amiben segítségemet kérte a gyermekek értékelésével kapcsolatban. Ekkor jelöltük be egymást ismerősnek, de többet nem váltottunk szót. Én követtem őt, ő követett engem és csaknem két évig ebben állt a kapcsolat. Aztán most, hogy már kezdett szorítani az itteni helyzet, írtam neki – mivel ők errefelé élnek – hogy  ne érezzem  magam tétlennek én se.  Kértem, hogy ha tud, akkor segítsen információval, esetleg referenciával. Egyből válaszolt, meg akart ismerni. Egy parkolóban találkoztunk először, ahol a kölcsönös szimpátia azonnal kialakult. Meghívott magukhoz.

A dolog már eddig sem volt mindennapi, de ami ez után következett, az nem lehet más, mint Ajándék és Gondoskodás. Gyermekeink totálisan egymásra találtak. Korban teljesen összeillenek, de úgy tűnt ez nem merül ki ebben. Lányaim szemében régen láttam ezt a lelkes csillogást, ha kortársakról volt szó. Az édesanya hasonló dolgokról számolt be a saját gyerekeit illetően. Mi felnőttek is azonnal egy húron pendültünk, rémisztően hasonló elképzelésekkel a világról. Közben újabb vendég érkezett, akit szintén ismertem már az internetről, világnézetünk egyezése miatt. Ők is ebben a kicsi lélekszámú faluban laknak… tök véletlen…  No és a lényeg. Kiderült, hogy van egy ház, ami csak ránk vár. Pont olyan, mint amit elképzeltünk. Hétvégén költözünk 🙂

Reklámok

One thought on “Internetes kapcsolatok

Add yours

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: